CISCO

Ha az iskolában oktatott technológiákra kíváncsi, kattintson ide!
Ha van hangszórója kapcsolja be!

Cisco CCNA diploma átadó (Képek a 2005. júliusában megtartott ünnepélyről)

Cisco Hálózati Akadémia: növekvő létszám, bővülő tananyag

1. A Cisco Hálózati Akadémia programja

1.1 Rövid összefoglaló
A Cisco Systems által 1997-ben beindított Cisco Hálózati Akadémia egy olyan szigorúan non-profit szakképzési program és hálózat, amely oktatási intézmények, vállalatok, a kormányzat és a Cisco Systems közötti együttmûködés eredményeként jön létre. A Hálózati Akadémia alapvetõ küldetése az egyre akutabbá váló IT hálózati szakemberhiány csökkentése, amely Magyarországon mintegy 37%-os. A Program alapját a folyamatosan bõvített, modellértékû, E-Learning alapú tananyag képezi, amely heti másfél órás ütemezéssel 4 szemesztert tesz ki. A képzés nyitva áll minden 16. életévét betöltött diák számára, s nemzetközi szabványoknak megfelelõ, univerzális és semleges hálózati szakdiplomát nyújt. A Program jelenleg 99 országban van jelen, s mintegy tucatban a kormányzat hivatalos támogatását élvezi. A Hálózati Akadémia Program alapsejtjei az un. Lokális Akadémiák, amelyek bármely olyan oktatási intézményben 1-2 hónap alatt felállításra kerülhetnek, amely vállalja a tanerõ, tanterem, és a hálózati laborfelszerelés biztosítását. A Lokális Akadémiákat szakmai felügyeletét és adminisztrációját az oktatást maguk is végzõ Regionális Akadémiák vállalják, amelyért cserébe a Cisco Systems a laborfelszerelés hálózati eszközeit (5 router, 2 switch) ingyen biztosítja. A tanerõ ki- és továbbképzéséért a közvetlen oktatást szintén végzõ Regionális Oktatóközpontok a felelõsek, a tananyag online terjesztését, folyamatos frissítését, és a globális adminisztratív feladatok ellátását pedig a CNAP szívét képezõ kaliforniai Cisco Hálózati Akadémia Management System végzi.

1.2 A program struktúrája
A Hálózati Akadémia struktúrája átlátható és logikus. Alapvetõ sejtjei a Lokális Akadémiák, amelyek oktatási intézményekben (elsõsorban középiskolákban, de fõiskolákon és egyetemekben is) épülnek ki, adott esetben a meglévõ informatikai képzéshez kapcsolódva, a informatikai infrastruktúra és a tanerõ szigorú elõírásoknak eleget tevõ szintre emelésével. A Lokális Akadémiák rendszerbeállítását, szakmai felügyeletét, valamint a tanerõ ki- és továbbképzését a Regionális Akadémiák látják el, amelyek önmaguk is indítanak kurzusokat, tehát Lokális Akadémiaként is funkcionálnak. Hatékonysági okokból egy regionális szervezet alá általában maximum 10 Lokális Akadémia tartozik. A Regionális Akadémiák felügyeleti szervei, beleértve a képzést és az ellenõrzést is, a Cisco Hálózati Akadémia Továbbképzõ Központok (Cisco Academy Training Center-ek, CATC). A rendszer magja a Cisco Hálózati Akadémia Management Systems, amely a hálózat általános összehangolását, a tananyag folyamatos szinten tartását és annak egységes értelmezését biztosítja, bármely országban legyen is az adott képzési egység.

A struktúra kiépítéséhez megfelelõ oktatási helység, számítógépek, Internet kapcsolat, a CNAP oktatási anyag és CNAP laboratórium szükséges. A CNAP oktatási anyagát és (a Lokális Akadémiák kivételével) a laboratórium felállításához szükséges hálózati eszközöket (routerek és switchek) a Cisco Systems biztosítja. A CNAP szabványainak megfelelõ Lokális Akadémiák kiépítése - a Regionális Akadémiák felügyelete alatt - azon oktatási intézmények feladata, amelyek részt kívánnak venni a programban. Ennek teljes költsége a CNAP laboratórium felállításában, a munkafeltételek biztosításában és az oktatás folytonos költségigényében merül ki. Amennyiben az elõírt feladatoknak eleget tesz a belépni kívánó iskola, az oktatási anyagot a Cisco Systems költségmentesen és azonnal az iskola rendelkezésére bocsátja.

1.3. Forradalmi E-Learning modell
A Cisco Networking Academy Management System (CNAMS) - az Akadémia Program alapja - egy újító jellegû modell az elektronikus úton történõ tanulásban. Az oktatás anyagának Interneten keresztül történõ átadása kiegészül számos online eszközzel, melyek hatékonyabbá teszik az Akadémiák munkáját abban, hogy a program összes részletét kezelni tudják. Kiegészítésképpen a hálózati tananyaghoz, a CNAMS lehetõvé teszi az online tesztelést, a hallgatói teljesítmény ellenõrzést és kidolgozott egy minõségbiztosítási tervet is. A CNAMS hálózat-alapú alkalmazásokkal szolgál, így a hallgatók és oktatók aktív, gyakorlati megközelítéssel haladhatnak elõre a technológiai oktatás során. Ezek az alkalmazások nemcsak a tanórák témái, hanem az oktatás eszközei is.

Az E-learning modell lehetõvé teszi, hogy a hallgatók a tananyagot az osztálytermen kívül is elsajátíthassák. Saját tanulási ritmusukhoz igazodva dolgozhatják fel az órák anyagát, tekinthetik meg a technológiához kapcsolódó video- és egyéb vizuális magyarázatot, és gyakori online tesztelésre is van lehetõségük, hogy megállapítsák, valóban megértették-e az átadott ismeretet, és sikerült-e tartós tudásra szert tenniük.

Az online értékelés folyamatosan felügyeli az elõrelépést és segíti az eredményesség számonkérhetõségét. A globálisan szabványosított online tesztelés azonnali visszacsatolást biztosít a hallgatóknak és az oktatóknak egyaránt. Ezentúl minden Akadémia hozzáférést élvez egy online szakmai közösséghez: az Internet-alapú Szakközösségi Szerver letölthetõ tananyagokkal és software-rel, folyamatos szakmai vitafórummal, cikkekkel és az Akadémiai programmal kapcsolatos bejelentésekkel szakmai fórumot biztosít a tapasztalatcseréhez.

1.4. A megszerezhetõ semleges és univerzális diplomák
A Cisco Hálózati Akadémia tananyagát neves és független oktatókkal együttmûködésben dolgozták ki, s megszerzésével a hallgatók képesítést szereznek kis-és közepes méretû hálózatok tervezésére, építésére és karbantartására. A kurzusok elvégzésével (amelyek elsõ fokozatának megkezdéséhez semmilyen elõzetes informatikai szaktudás nem szükséges) iparági normáknak megfelelõ képesítések szerezhetõek. Az elsõ szint egy 280 órás, négy szemeszterbõl álló kurzus, amely egy nemzetközileg elfogadott és szabványnak tekinthetõ, CCNA (Cisco Certified Networking Associate) minõsítést ad. A kurzus heti másfél órás ütemezéssel 2 évig tart, de intenzív tanfolyamok révén, intenzív E-Learning használatával ennél rövidebb idõ alatt is elvégezhetõ. A tanfolyam nem csak elméleti, mivel az anyag 60-70%-a az Akadémiákon elhelyezett laboratóriumokban gyakorlati képzést is tartalmaz, amely biztosítja, hogy a végzett diákok rögtön, az azonnali munkavégzéshez szükséges gyakorlattal rendelkezzenek. Ez a képzési szint fõleg középiskolai, de fõiskolai és egyetemi képzés részét is képzi/képezheti. A képzés következõ szintje a 280 óra (4 szemeszter, max. 2 év) teljesítésével elérhetõ CCNP Cisco Certified Networking Professional fokozat, amely a CCNA fokozathoz hasonló nemzetközileg elismert diploma. E fokozat a hálózati szakismeretek mélyebb szintjének elsajátítását teszi lehetõvé (összetett hálózati konfigurációk, hálózati problémák diagnosztizálása és megoldása stb.).

Az informatikai hálózatok terén jelenleg megszerezhetõ legmagasabb szintû oklevél a Cisco Certified Internetworking Expert (CCIE), amely az iparágban egy hálózati szakember számára a lehetõ legelismertebbminõsítés.

2. A tananyag

A Cisco Hálózati Akadémia tananyagát neves és független oktatókkal együttmûködésben dolgozták ki, s megszerzésével a hallgatók képesítést szereznek kis-és közepes méretû hálózatok tervezésére, építésére és karbantartására. A kurzusok elvégzésével (amelyek elsõ fokozatának megkezdéséhez semmilyen elõzetes hálózati szaktudás nem szükséges) iparági normáknak megfelelõ képesítések szerezhetõek. Az elsõ szint egy 280 órás, négy szemeszterbõl álló kurzus, amely egy nemzetközileg elfogadott és szabványnak tekinthetõ, Sylvan minõsítõ vizsgával megszerezhetõ CCNA (Cisco Certified Networking Associate) minõsítést ad. A kurzus heti másfél órás ütemezéssel 2 évig tart, de intenzív tanfolyamok révén, vagy intenzív E-learning használatával ennél rövidebb idõ alatt is elvégezhetõ. A tanfolyam nem csak elméleti, mivel az anyag 60-70%-a az Akadémiákon elhelyezett laboratóriumokban gyakorlati képzést is tartalmaz, amely biztosítja, hogy a végzett diákok rögtön az azonnali munkavégzéshez szükséges gyakorlattal rendelkezzenek. Ez a képzési szint fõleg középiskolai, de fõiskolai és egyetemi képzés részét is képzi/képezheti.

A tananyagról ízelítõt adnak a szemesztervégi tesztek fõbb kérdéscsoportjai:

I. Szemeszter

1. Ismertesse a 7 rétegû OSI referencia modellt és az egyes rétegek funkcióit.
2. Mutassa be az adatkapcsolati és a hálózati címet ésa közöttük lévõ alapvetõ különbségeket.
3. Mutassa be a MAC címet és annak funkcióit.
4. Ismertesse az OSI hálózati réteg funkcióit.
5. Soroljon fel legalább három okot, amiért a réteg felépítésû modellt használják.
6. Mutassa be a hálózati cím két részét és azonosítsa õket különbözõ protokollok esetén példákon keresztül.
7. Részletezze az ISO/OSI referencia modell rétegeinek funkcióit.
8. Ismertesse az adat-enkapszuláció konverziós lépését.
9. Mutassa be az IP címzés különbözõ osztályait.
10. Ismertesse a TCP/IP hálózati réteg protokolljainak funkcióit.

II. Szemeszter

1. Mutassa be a router alapelemeit és alapfunkcióit. Magyarázza el a kapcsolat-orientált és a nem-kapcsolat-orientált hálózati szolgáltatást és a köztük lévõ különbségeket.
2. Ismertesse a "flow-control" fogalmát és a három alapvetõ módszerét.
3. Ismertesse a TCP/IP transzport réteg protokolljainak funkcióit.
4. Konfigurációs file-ok kezelése a "privileged exec" konfigurációs módból.
5. Mutassa be az ICMP hálózati protokoll funkcióit.
6. Ismertesse a routereknél a jelszó és az azonosítás kezelését, használatát.
7. Ismertesse a router bekapcsolását követõ legfontosabb Cisco IOS parancsokat.
8. Setup parancs használata a kezdeti konfigurációs file ellenõrzésekor.
9. Bejelentkezés a routerbe "user" és "privileged" módokban.
10. A szövegkörnyezetet figyelembe vevõ konfigurációs segítségnyújtó szolgáltatás használata.
11. Konfigurációs parancsok idõrendbeni visszakeresésének és szerkesztésének használata.
12. Sorolja fel azokat a parancsokat, amelyekkel Cisco IOS szoftvert lehet betölteni a: flash memóriából, a TFTP szerverrõl, vagy a ROM-ból.
13. Készítsen backup-ot (hátter-mentést), upgrade-elje és töltse vissza a routerbe.
14. Azonosítsa a hálózati cím egyes részeit néhány specifikus protokoll cím esetében.
15. Sorolja fel azokat a routolási problémákat, amelyekkel számolni kell egy topológia megváltozása esetén és ismertesse azokat a technikákat, amelyekkel ezen problémák száma csökkenthetõ.
16. Konfiguráljon IP címeket.
17. Ellenõrizze le az IP címeket.
18. Készítsen egy alap konfigurációt és engedélyezze az IP használatát.
19. Használjon RIP routing protokollt a konfigurációban.
20. Használjon IGRP routing protokollt a konfigurációban.
21. Konfiguráljon "standard access list"-eket IP forgalom szûrésére.
22. Figyelje meg és ellenõrizze le néhány kiválasztott "access list" mûködését a routeren.
23. Konfiguráljon "extended access list"-eket IP forgalom szûrésére és ellenõrizze a mûködésüket.

III. Szemeszter

1. Mutassa be az IPX címzést és enkapszulációs típust.
2. Konfiguráljon IPX "access list"-et és SAP-ot Novell forgalom szûrésére és irányítására.
3. Engedélyezze a Novell IPX protokollt és konfigurálja be az interfészeket.
4. Figyelje meg a Novell IPX mûködését a routeren.
5. Magyarázza el a LAN szegmentálás elõnyeit.
6. Magyarázza el a LAN szegmentálás módszerét bridge használatával.
7. Magyarázza el a LAN szegmentálás módszerét router használatával.
8. Magyarázza el a LAN szegmentálás módszerét switch használatával.
9. Nevezzen meg és ismertessen két "switching" módot.
10. Magyarázza el a full- és a half-duplex Ethernet mûködését.
11. Ismertesse az Ethernet hálózatban elõforduló ütközési problémát.
12. Ismertesse a hálózat szegmentálásának elõnyeit bridge használatával.
13. Ismertesse a hálózat szegmentálásának elõnyeit router használatával.
14. Ismertesse a hálózat szegmentálásának elõnyeit switch használatával.
15. Mutassa be a FastEthernet tulajdonságait és elõnyeit.
16. Ismertesse a FastEthernet használatának irányelveit és a vele elérhetõ maximális távolságot.
17. Magyarázza el a különbséget a "cut-through" és a "store-and-forward" LAN switching módszerek között.
18. Magyarázza el a "Spanning Tree" Protokoll mûködését és elõnyeit.
19. Ismertesse a virtuális LAN-ok (VLAN) elõnyeit.

IV. Szemeszter

1. Mutassa be a következõ WAN szolgáltatásokat: LAPB, Frame Relay, ISDN/LAPD, HDLC, PPP és DDR.
2. Ismertesse a Frame Relay tulajdonságait és a vele kapcsolatos kifejezéseket.
3. Sorolja fel a Frame Relay "LMI", "map" és "subinterface" konfigurációnál használt parancsokat.
4. Sorolja fel azokat a parancsokat, amelyekkel a Frame Relay mûködését vizsgálja.
5. Ismertesse a PPP mûködését WAN adatok enkapszulációja esetén és mutassa be a használatát ISDN hálózatok esetén.
6. Ismertesse az ISDN protokollokat, funkcionális csoportokat, referencia-pontokat és a csatornákat.
7. Mutassa be az ISDN BRI megvalósítását Cisco routeren.

Együttmûködés a kormányzattal

2000. novemberétõl az Oktatási Minisztérium és a Cisco Systems Magyarország hivatalossá tette már korábban is meglévõ együttmûködését, amelynek célja a Hálózati Akadémia Program fejlesztése az oktatási tárca és az ipar összefogásával. Az együttmûködés alapvetõ célja a CNAP tananyag beemelése a közoktatásba, valamint a csatlakozó iskolák eszköztámogatása.

Az Oktatási Minisztérium és a Cisco Systems Magyarország Együttmûködési Megállapodást írt alá a Cisco Hálózati Akadémia Program hosszú távú hazai támogatására és fejlesztésre vonatkozóan. A Megállapodás az IT oktatás területén létrejött elsõ hazai ipari-állami együttmûködés.

A Megállapodás értelmében a CNAP tananyag bekerült az Országos Képzési Jegyzékbe.

Az Oktatási Minisztérium 50 millió Ft-ot különített el a CNAP-t szakképzésként oktatni kívánó oktatási intézmények számára. Az erre vonatkozó pályázatot, illetve a szakképesítés szakmai felügyeletét a Nemzeti Szakképzési Intézet végzi